Author: Raffai Csilla

A Theta Healing alaptanfolyam nyolc és fél éve, éppen egy kicsit bizonytalan, cél nélküli életszakaszomban talált meg. Megtalált, konkrétan, mert előtte nem voltam Theta Healing konzultáción, és nem is ismertem senkit, aki lett volna. Az történt, hogy megláttam egy hirdetést, és behúzott: éreztem, hogy ez az az érzés, amit én kerestem. 

Hiába foglalkoztam akkor is már sok önismereti munkával, emberekkel, valahogy nem volt a kezemben olyan eszköztár, ami tovább tudott volna vinni azon az életszakaszon. Az Agykontrollt használtam magamon, de nem nagyon éreztem akkor ott a továbblépést, pedig mindent elvégeztem, amit lehetett. Persze működött, és szerettem. 

Az első tanfolyamra egyébként nem tudtam elmenni, mert nem jött össze a pénzem, csak a következőre.

Ami változott a kurzus után, a Theta Healing ismeretében

Bátrabb lettem, kialakult bennem egy célkitűzés, hogy ezt én végigcsinálom, mert ez nekem nagyon működik, meg akarom teljes mélységében ismerni. 

A tanfolyam közben is felszínre jöttek érdekes dolgok bennem, amiről sose gondoltam volna, hogy én azt tudhatom, érzékelhetem. 

Már a legelső napon leolvassuk egymás szerveit, bemegyünk egymás terébe, és ez működött. Kicsit mint az Agykontrollnál, de mégis máshogy: Theta hullámok segítségével olyat érzékelhetünk, amit Alfában, Bétában nem. 

Az Alaptanfolyam nekem gyökeresen megváltoztatta az életemet. Olyan pályára kerültem már a legeslegelső napon, ami a mai napig is tágul és tágul, és ami nekem jó és örömteli. Nekem a hivatásommá vált, és a mindennapjaim szerves része. Olyan energiákat szabadított fel bennem, amiken lehet szörfözni azóta is. 

Akkor az első időszakban minden nap thetáztam. Gyógymasszőr voltam, és elkezdtem a klienseimen is thétázni: hitrendszer cseréket, érzelmi letöltéseket csináltam például. És ők visszajeleztek, mennyi minden változott…

Mindezt az Alap után.

Nagyon hamar, pár hónapon belül elmentem azután a Haladóra, és abban az évben év végére a DNS3-ast is elvégeztem. Azóta már a tanári képzéseken is túl vagyok és nagyon-nagyon szeretem művelni – konzulensként és egyéb programokban is – és tanítani is. 

Az Alaptanfolyam után megháromszorozódott a bevételem

Ahogy tisztultak a hitrendszerek, sokkal többet tudtam befogadni az emberekből, és magamból is. 

Az a sokminden, ami benne volt a teremben – generációs, vagy lélek szintű és más hitrendszerek, programok – napról napra, hétről hétre tisztultak. 

Mindehhez rengeteg önmunka kellett. Már tehát az Alap szint után tudunk befelé menni és magunkon dolgozni úgy, ahogy addig nem tudtunk. És ennek az eredménye is megmutatkozik az életünkben. 

Egy év alatt a bevételem az addigi háromszorosára nőtt, a tanári képzések után egyébként pedig ez még ennek is a háromszorosára-négyszeresére is bővült. Vagyis, akár az eredeti tízszeresére. Amit ezzel mondani szeretnék: sokszorosára nőhet a befogadásunk, a megfelelő önmunkával, és ezáltal a bevételeink. A kiadásaink is nőnek persze, ahogy többet engedünk meg magunknak, de lesz is miből.:)

Otthonos érzés thetázni, de nem komfortos, mert állandóan ugrok ki a komfortzónámból

Minden tanfolyam egy ugrás, és a megtapasztalások átvisznek a téves hitrendszereken, azonosulásokon, berögződéseken. 

A hitrendszeri munkák – amik a tanári tanfolyamokon is jelen vannak – nekem minden egyes alkalommal hatalmas változásokat hoznak. 

Hatalmas kiterjedésben látom már az én saját valóságomat, és így sokkal könnyebb célokat kitűzni, haladni a jövő felé, és könnyebb a mindennapi élet is. Hát ezt hozta nekem a Theta. 

Ha érdekel a Theta Alap kurzus, lehetőséged van rá, szeptemberben várlak szeretettel!

 

Úgy érzem, most, amikor a gazdasági helyzet elég váratlan változásokat hoz az emberek életébe, és sokan azt érzik, hogy szűkülnek a lehetőségeik, fiatalok és idősebbek is átkapcsolnak túlélő üzemmódba. Mi ennek a hátránya, és hogyan lehet ebből kilépni?

Élet helyett túlélés üzemmód

Amikor nyomás alatt vagyunk, amikor sok a stressz – és sok ilyen energiát beveszünk másoktól -, akkor a legegyszerűbb átmenni ‘túlélőbe’, vagyis elvégezni azt, amit muszáj, és nem fektetni energiát ezen kívül semmi másba. 

Ez az, amire az elődeink tanítottak minket, és ami – ebben a nem túl könnyű múltú országban – a vérünkben van: tartsd meg a munkádat, kapaszkodj abba a kicsibe, ami van, el ne engedd, ha szereted, ha nem. 

Ne adj ki pénzt, add le az igényeidet, fogadj el minden lehetőséget, bármilyen rossz is, “az a biztos”, ami most megvan.. Ha megfeszülsz, ha elfáradsz, ha kikészülsz, akkor is. 

Sok munkahelyen, családban nincsenek olyan szavak, hogy fáradtság, kimerültség, kiégettség, depresszió. Egyértelmű, miért: régen a kitartás volt az érték, ami továbbvitte a családot, amivel az utódok életben maradása biztosított volt. Miközben ma lehet, hogy egy kis pihenés egy jól megválasztott időpontban többet ér, mint a hajtás a mókuskerékben. 

Talán ismerős, hogy vannak helyek, ahol legfeljebb a betegség lehet elfogadható indok a lazításra. De van, aki azt sem engedheti, engedi meg magának, és egy kiút van, a ‘kilépés’: például egy halálos infarktus.

A depresszió, a függőségek, drog, dohányzás – amit lépten-nyomon látunk -, vagy mikor az energiaitalt úgy isszák, mint a vizet, mind jelzik, hogy valami nincs rendben. 

“Becsüld meg magad”

“Ez van, ezt kell szeretni”, “megszoksz vagy megszöksz”, így szólnak a mindannyiunk által ismert okosságok.

Innentől kezdve csak az alapvető szükségletekre van energia, és nem látjuk a kiutat, a választást. 

A környezet díjazza a pörgést. Ugye mindannyian szeretjük, becsüljük a munkatársat, aki meg nem áll. Ha bárki elmondja, hogy ő nyomja reggeltől estig, annak nagy a becsülete.

Ezért sem nehéz beleállni abba, hogy pörögsz és pörögsz – és ilyenkor nem nézel ebből ki, egyre kevésbé látsz, keresel kiutat, választási lehetőséget. 

Meg kell jegyezni, szerencsére egyre többet hallani a kiégésről, egyre nagyobb szakirodalma van, és ma már sokan vigyáznak magukra. De néha elkap a gépszíj, és a “szükség nagy úr” alapon eltekintünk a saját szükségleteinktől, vágyainktól. 

A régi hitrendszerek, a karmikus minták nagyon tudnak dolgozni ilyenkor – semmi nem számít, csak a túlélés. Ha ekörül körül pörög az élet, és – mondjuk ki – a pénz számolása körül, ebbe nagyon bele lehet süllyedni. Az örömök, az igények lekorlátozása az eredmény. Ez az a pont, amikor érdemes segítséget igénybe venni, hogy rálássunk, tulajdonképpen mi történik.

Ami ebből következik

Ha ebben a túlélő üzemmódban vagy, annyira lenyomhatod a saját motivációidat, inspirációidat, igényeidet, hogy ebben előbb-utóbb teljesen elfáradsz. Ilyenkor jelennek meg a váratlan pánikrohamok, és a kiégés. Ez ma már a fiataloknál is felbukkan, már egész fiatalon kiégnek emberek abban, amit csinálnak. 

Mit választhatsz mást?

Bármikor választhatsz más munkahelyet, pozíciót, lakóhelyet, párkapcsolatot, nézőpontot, más gondolatokat!

Ha nem tudsz odáig eljutni, hogy mást is választhatsz, akkor egy szemellenzős üzemmódban vagy. Azok a hitrendszerek működnek ilyenkor, amelyek az ősök túlélését szolgálták. 

Lemondani mindenről, meghúzni a nadrágszíjat, húzni az igát – ezek mind olyan ősi, ma már nem minket szolgáló energiák, amiket érdemes eltávolítani a térből, és akkor tovább tudsz lépni. 

Ezek régen tényleg működtek, jó szolgálatot tettek – például háború alatt, után – de a mai valóságban ez már nem segít. Kitisztíthatod ezeket, és továbbléphetsz. Jobb módszereket találhatsz, amelyek segítségével könnyedebb, oldottabb, örömtelibb lehet a világod, és nem robot üzemmódban “teszed a dolgod” – mégis sikeres lehetsz.

De ahhoz, hogy ezeket a választási lehetőségeket meglásd, sőt hogy egyáltalán merj lehetőséget adni magadnak a váltásra, és ne azt mondd, hogy ez őrültség, jó ha ezt felismered és befogadod a külső hozzájárulást.

Egy Access facilitálás, egy Theta konzultáció teret nyit

Más szempontokat láthatsz meg, de egyszerűen megnyílhat másfelé a tér, és megjelennek új dolgok akár anélkül is, hogy lépéseket tennél. 

Ez egyfajta ráébresztés, hogy más nézőpontot kapj, a robot üzemmód kikapcsolásával. Könnyebb meglátni, mi lehetséges még. 

Ami fontos, hogy a későbbiekben a tudatosságot, az éberséget meg kell tartani. Az éberség abban segít, hogy például meglásd: mi is az, amit csinálok? Jó ez nekem, jól érzem magam közben? Ez én vagyok, vagy mikor minden egyéni vágyamról lemondok, mikor szorongok lefekvés előtt vagy felkelés után az ágyban, most olyan vagyok, mint mondjuk az apám? Valamelyik ősöm? Kinek az energiája ez? Kinek akarok megfelelni? Kit vagy mit nem vagyok hajlandó elveszíteni?

Mi más lehetséges? <3 

Hosszú távon nem a saját bőrödben lenni, nem a saját utadon lenni nem veszélytelen, ennek az egészséged – mentálisan és fizikailag is – kárát láthatja. Rengeteg betegség onnan ered, hogy olyan dolgot teszel, amit “kénytelen vagy”. Sokan túl vagyunk már ilyen körökön, a megfelelési kényszertől hajtva. 

Így ezt a tényezőt, hogy boldog vagy, vagy sem, hogy azt csinálod-e, ami valamennyire jó neked, vagy sem, sose kicsinyeld le. Csak az örömmel teli út vezet oda, ahová igazán érdemes eljutnod. 

Mit hozhat egy kezelés, facilitálás? 

Összefoglalva: egy kiterjedtebb energetikai valóságban, amit létrehozunk egy kezelésen, egyrészt könnyebb ráérzékelni a lehetőségekre, amik addig nem mutatkoztak meg. Megjelennek a lehetőségek, amelyek eddig is ott voltak, de eddig nem tudtad volna választani őket. 

A választás az Access kulcsszava, ez az, aminek a mentén az életed működtetheted. A szabadság kulcsa a választás. 

Másrészt egy kezelés során olyan lazaság, megkönnyebbülés jelenhet meg, ami már eleve sok változást indíthat el. Ugyanez igaz az Access Bars kezelésre – ha egy ideje feszült vagy, és netán még nem próbáltad a Barst, ne hagyd ki 🙂 Talán olyan régen éreztél ellazultságot, hogy maga az érzés megdöbbentő, hogy ez is lehetséges, és Te nem ezt éled a mindennapjaidban. 

Érdekel a lehetőség? 

Kezelésre konzultációra, facilitálásra online is van mód, de személyesen egyéniben két helyszínen is kérheted, Naszályon és Budapesten is.