Ez a cikk sokmindenről fog szólni egyszerre – a felelősségvállalásról, saját magad elfogadásáról, befogadásról, megengedésről, kontrollról -, és lehet, hogy megosztó lesz.
Valójában mit választasz? Hajlandó vagy-e másképp gondolkozni, máshogy csinálni?
Az egyéni munkák során, mikor ketten vagyunk a térben – akár online, akár személyesen – nem ritka, hogy az elköteleződés hiányát érzékelem a kliensemen.
Azaz a totális illúziókba menekülést lehet látni, és azt, hogy valamilyen módon mégis szeretne megszabadulni mindettől.
Mire gondolok? Arra, mikor valaki azzal a szándékkal jön, hogy meghallgassa valaki és megerősítse abban, hogy
- amit ő csinál, az jó,
- neki van igaza,
- mindenki csak kihasználja, ítélkezik felette
és mindezeknél fogva neki nem kell máshogy csinálnia semmit. Miközben MINDEN azon múlik, ami a Te bensődben van, hiszen a világod te teremted (‘ahogy kint, úgy bent’).
Amivel érdemes érkezni, az a szándék, hogy történjen valami változás. Ha eljöttél a kezelésre, már lehetőséget kaptál a kezedbe, és rá tudsz ébredni, hogy meg tudod változtatni az életed. Csodák nincsenek (vagyis vannak, de munka is kell hozzá :), mindez a felelősség vállalásáról szól.
Mi a felelősségvállalás?
Ha nem hazugságban élek, ha vállalom önmagam, és abból teremtek.
***
Nem szoktam minden esetben azt mondani a kezelés végén, hogy mondjuk még tízszer el kell jönnöd.
Ha úgy érzékelem, hogy kinyitottunk valamit, beléptél valahová, és ez egy óriási változást indukálhat, akkor fel szoktam dobni, hogy itt vagyok a folytatáshoz. Nem szoktam felajánlani mindenkinek, hogy eszközöket – azaz képzési lehetőségeket – is kaphat az útjához. Vagyis nem ‘térítek’ senkit, hogy tanfolyamon kell, hogy folytassa tovább.
Ha valaki azért jön, hogy kipróbálja a Theta vagy Access eszközöket, például a Faceliftet, ott természetesen más a helyzet, akkor bemutatom az eszközöket úgy, hogy használom őket.
Nem baj, ha telik az idő a bejelentkezéstől a kezelésig
Van, aki nem azonnal kerül sorra, például 3-4 hét múlva. Érdekes, hogy sokaknak jót tesz a várakozás, mert az alatt az idő alatt, amíg odaérünk az időponthoz, már megindul benne egy önmunka. Akár nem tudatos, vagy éppen tudatos szinten. Például elkezdi összeírni a dolgokat, amikkel foglalkozni szeretne, és listával érkezik. Vannak, akik említik, hogy mire eljönnek, sok pontja a listának megoldódik, a probléma okafogyottá válik.
Így nem egyszer egy letisztultabb kérdés csomaggal érkezik. A dolgok sokszor megoldják magukat.
De akár így, akár nem felkészülve érkezik meg valaki – mindkettő teljesen rendben van – mindenképpen készen áll egy változásra, amit ő választott.
Ez abban az esetben igaz, ha valaki önszántából érkezik. Ha valakit „hoznak”, akkor inkább az történik, hogy nem következik be változás.
Az ő választása alapján beszélget az életéről, a nézőpontjairól, és azt is választhatja, hogy nem akar ránézni egy-egy hitrendszerre, nézőpontra. Én ezt tiszteletben tartom. Sokszor ő nem is érti, miért van ott tulajdonképpen. Ezért nem jó, ha valaki csak megfelelésből érkezik. Tapasztalataim szerint nem sok eredménye van családtagot, ismerőst rábeszélni ilyen kezelésekre.
Akkor tudunk intenzíven változásokat létrehozni, ha van mögötte energia
Hatványozott energiákban, tanfolyamokon még többet el tudunk érni.
Nagy hangsúlyt szeretnék ennek adni, hogy így intenzíven változásokat lehet elérni. Az egyéni konzultáción is nyitunk tereket, de ha képzésen többen vagyunk, egymáshoz adódnak az energiáink, még nagyobb terek nyílnak meg, és ezekkel óriási változásokat generálhatunk.
Ha hív egy tanfolyam, ha szívből jön a választás, meg fogja érni
És íme egy kérdés, amiről inkább szóban szoktunk beszélgetni.
Sokszor, sokaknál felmerül, miért kerülnek pénzbe a kurzusok?
Azért fizetsz érte, mert jelenleg a bolygón a pénz egy csereeszköz, egy energia, amit ha befektetsz, megkapod ezt az ajándékot – cserébe, vagy inkább hozzájárulásként. Ezzel az ajándékkal te meg tudod változtatni az életedet, ha választod.
Az a tanfolyam, amiért nem fizetsz, vagy pici részletekben fizetsz, azt a rendszered nem fogja beengedni, mert nem járultál hozzá a saját változásodhoz olyan módon, ahogy hozzájárulhattál volna – az én nézőpontom szerint. Ez persze nem jelenti, hogy nem fizethetsz több részletben. De ha tényleg választod a tanfolyamot, akkor meglesz a rávaló is, bármilyen úton, módon, ezt saját tapasztalatomból tudom.
Nekem minden képzés kinyitotta a következőnek a teret. Akkor menj, ha hív az energia, és azzal tudsz haladni előre, és teremted az életedet. A képzések esetén talán a legfontosabb, hogy egy képzésből mennyit fogadtál be, és mennyire ismerted el magad.
Mi van, ha csak egy szó, egy mondat volt, ami kinyitotta a számodra a teret?
Sokszor a tudás, a képességek már megvannak, de valami mégsem az igazi
Régebben rám is jellemző volt, és sokakra igaz, hogy másnak kiválóan tudunk teremteni – családtagnak, de akár ismeretlennek is – csak magunknak nem.
Tedd fel azt a kérdést, hogy ‘mi az az elismerés, amit nem adtam meg magamnak’? A teremtőképességemmel, vagy bármilyen más képességemmel kapcsolatban? Hajlandó lennél elismerni, és beleállni, és működtetni a képességeidet? Amikről úgyis tudod, hogy léteznek! Ez nem többet jelent, minthogy befogadod, és azzá válsz.
Mi az az elismerés? Hogy kell elismerni önmagad?
Ki is lehet mondani, hogy ‘elismerem ezt és ezt a képességemet’, de a lényeg, hogy kitöltsd a teret, amiben vagy és kérj mindig több teret az Univerzumtól.
Ennek ellenkezője az összehúzódás, amikor más is be tud lépni a teredbe és lehet, hogy kiveszi a kezedből a kormányt. Amikor nincs elismerés magad felé, nincs elköteleződés magadhoz, az életedhez, az üzletedhez, bedobod a gyeplőt a lovak közé és valami egész más jelenik meg, mint ami lehetséges lenne.
Párhuzamos életeket élni
Néha látom, hogy az embereknek van egy civil, nem tudatos élete és van egy eszközhasználattal működő élete – Théta, Access – ami ezzel párhuzamosan fut. Például valaki kezel embereket Barsszal, és mellette átlagemberként él, dolgozik, a létfenntartásért küzd.
Ez állandó elégedetlenséget, fáradtságot, kimerültséget okoz.
Nem fizikailag kell összeolvasztani a két szálat, természetesen, hanem energetikailag, hogy az illető civil élete ne automata funkcióban működjön, ne csak a túlélésért, a létfenntartásért. Ilyenkor valójában az ember nem hiszi el, hogy nem csak a túlélésre érdemes.
Lehet, hogy ez Rád is igaz?
Pedig lehet, hogy csak egy elismerés hiányzik önmagad iránt. Hogy elismerd a képességeid, és engedd, hogy összeolvadjon a kettő szála az életednek. Mi lesz így lehetséges, ami eddig még soha nem volt lehetséges?
Talán épp egy tanfolyamra érdemes eljönnöd, hogy átadd magad, és hogy hagyd a változást átfolyni magadon.
Erre invitálnálak Téged, hogy elengedve az ellenállásaid és a téves azonosulásaid légy önmagad.❤
