Megtalálnád a lélektársadat?

Megtalálnád a lélektársadat?

A szerelemről számos közkeletű nézőpont kering a köztudatban, például: a szerelem fájdalmas vagy a szerelem sötét verem.

Te vajon milyen hitrendszereket vettél be, sajátítottál el másoktól? És főleg: Képes vagy szeretetet elfogadni, befogadni másoktól?

Elhiszed, hogy vár rád valaki?
Érdemesnek találod magad arra, hogy megtaláld a lélektársadat, akiben megbízhatsz, aki kompatibilis veled, akit szerethetsz, aki szeret téged, akire nem kell féltékenynek lenned, és akiben szintén megvannak ezek a tulajdonságok?

Ahhoz hogy minden tekintetben harmóniában legyetek, mindkettőtökben futnia kell ezeknek a programoknak.

Vannak férfiak, akik azt gondolják, őket kihasználják a nők. Ebben hisznek, ezért ez történik velük.

Azok a nők, akik azt gondolják, a férfiak megbízhatatlanok, meg is kapják a megbízhatatlan férfit.

Ezek a hitrendszerek működtetik az életünket tudat alatt, amelyet ha megváltoztatunk, mindent képesek vagyunk felülírni. A tudatalattid azt vonzza, be azt valósítja, meg amit megtanítottál neki.

A lélektársaink körülöttünk léteznek és ők is bizonyára minket keresnek

Lehetséges megtalálnunk őket.
Nyilvánvalóan több lélektársunk létezik itt és most a földön.  A te dolgod csupán annyi hogy eldöntsd választod-e, hogy találkozni akarsz valamelyikükkel.

Ha már van gyermeked és egyedülálló vagy azt hiheted, hogy emiatt nehéz új párkapcsolatot kialakítanod, ez esetben így is lesz. Ha azonban úgy gondolod, számos férfi örömmel lenne a párod, akkor ezt fogod teremteni.

Minden hitrendszereidtől a benned futó programoktól és mintáktól függ.
Ha az ezt akadályozó programjaidat kitisztítod, akkor ezt könnyűszerrel megvalósíthatod.

A lélektársi kapcsolatra jellemző a szexuális vonzalom mellett a tudati és spirituális vonzerő
A lélektársadat bármikor megtalálhatod, bármikor bevonzhatod térben és időben. A legmegfelelőbb idő, amikor már szereted magad és elfogadod magad, amikor nem kívülről vársz megerősítést.
Szükségtelen a számodra, hogy teljessé tegye az életedet bárki kívülről. Ebben az energiában könnyen rátalálhatsz a lélektársadra.
Amikor mindkét fél teljesnek érzi magát egyedül is, akkor állnak készen a párkapcsolatra. Az a szerencsés, ha te és a megtalált lélektársad önmagatok maradhattok és egymás igényeit figyelembe véve teremtetek új közös jövőt.

Amikor elküldöd az Univerzumba a kéréstm akkor kérd azt is, hogy kompatibilis legyen veled a partnered, így sokkal nagyobb esélyed lesz rá hogy a mentálisan, szexuálisan, fizikálisan és érzelmileg egymásra hangolódjatok.

Ami nagyon fontos, hogy bármennyire biztos vagy a dolgodban, adj időt a másik fél számára is. Engedd meg neki, hogy megtaláljon téged és engedd meg az Univerzumnak, hogy teret adjon a szerelmetek teljességének.
Ha úgy érzed, késlekedik a lélektársad megtalálása, érdemes megvizsgálnod az eskük fogadalmak kérését, nem láncoltad-e magadat valamilyen fogadalommal a szüleidhez. Ez egy különös energetikai házasság, amely megállíthat abban, hogy megtaláld a párodat.

Mások egyszerűen csak félnek a szerelemtől, attól, hogy meg kell osztani magukat másokkal, félnek, hogy szeretve legyenek.
Ilyen esetekben meg kell vizsgálni a tudatalattiban futó programokat. Vizsgáld meg azt is, bízol-e az Univerzumban.
Ha az a hitrendszered, hogy nem találod meg a lélektársadat, akkor azt fogod teremteni. Sokan feladják a keresést azzal, hogy nekik ez úgysem sikerülhet.

A közeledben lévő emberek gondolatait szivacsként szívhatod magadba. Kérdezd meg ezek valóban az én gondolataim vagy valaki máséi?

A lélektárs tanfolyamon ehhez minden eszközt és hozzájárulást megkaphatsz.. Kitisztítjuk az akadályozó hitrendszereket megtalálunk minden olyan blokkot, amely akadályoz abban hogy megtaláld , felismerd a legkompatibilisebb lélektársadat.

 

Ítélkezés, falak – hogy érthető meg a legkönnyebben?

Ítélkezés, falak – hogy érthető meg a legkönnyebben?

A bevett, megszokott világunknak alap tartozékai az ítélkezések: magunkon, másokon. Pici korunktól így nevelnek minket: jók vagyunk, ha ezt tesszük, rosszak, ha amazt. 

Arra vagyunk nevelve, hogy fehér-fekete dobozkákba betegyük a világ dolgait. És persze magunkat is. Ez némely – nem keleti – vallásoknak lényegében az alapja, hogy jó alaposan beolvassunk magunknak időnként: bűnös vagyok Istenem, a te méltatlan szolgád.

Voltaképpen a magunk bántalmazására vagyunk ránevelve sok esetben. És ebből, ha tudatosan nem foglalkozunk vele, észre sem vesszük, nem is lépünk ki. Csodálkozunk, miért nem működik az életünk?

Soha nem érezhetjük magunkat elég jól

ha az ítélkezés hagyományos korlátait fenntartjuk az életünkben. 

Jó ez nekünk? Természetesen nem.

Az Access egyik legfontosabb része, hogy válasszuk azt, hogy nem ítélkezünk többet magunkon, sem másokon. Ezt a váltást, mivel ennyire belénk van kódolva, nem mindig  tudjuk hipp hopp végrehajtani. Ha választjuk, akkor lehetséges. 

Ha már nem döntjük el folyamatosan magunkról vagy másokról hogy hülyék, alkalmatlanok, ellenszenvesek, buták, betegesek, vagy éppen zseniálisak, üdítőek, intelligensek, sikerre születettek vagyunk, az életünkben közelebb leszünk ahhoz ami nekünk működik. Önazonosak leszünk, megváltozik a kisugárzásunk, a másoknak való megfelelés helyett, a másolatok gyártása helyett elkezdünk egy nekünk igaz valóságot teremteni.

Ilyenkor már könnyű azt az ítéletet is elengedni, ahol saját magunkat megitéltük, az ítélkezésünk miatt. Vagyis ne ítéljük meg azt korábbi önmagunkat, aki még ítélkezett. 🙂

És ide tartoznak a falak

Csatározással, bántásokkal teli – hagyományos – világunkban, amelyben nem az Access eszközeivel élünk, folyamatosan falakat húzunk fel magunknak. Például gyerekkorunkban megbánt a zongoratanárunk, hopp egy fal, hogy kívül tartsuk a sértő ítéletét. Ez a fal a zongorázást is kívül tartja, illetve, azt, hogy közel engedjük magunkhoz ezt a hangszert, netán a zenét egészében a továbbiakban, valamint mindenkit, akitől tanulhatnánk bármit, akár minden embert az életben. És talán nem meglepő, de nem is fejlődünk e téren többet. 

Addig tart ez az állapot, amíg le nem eresztjük ezt a falat a jó öreg zongoratanárunkkal szemben és ezzel megnyílik az út, hogy bármi történhessen velünk és a zongorával közösen:)

A falak tehát védenek

De ugyanakkor rengeteg lezárást teremtenek az életünkben, és nem ritkán olyan sikeresen körbebástyázzuk magunkat, hogy szinte semmi mozgásterünk nem marad. A falakat (vagy más néven határokat) tehát le kell engedni, ezt egyszerűen jelentsük ki, kérjük, és lehetőleg gyakran. Ami nem a mi falunk, azt küldjük vissza annak, akitől jött, spékeljük meg egy kis tudatossággal.

Az ítélkezés beragaszt, lehetetlenné teszi a választást. Ha magunkat megítéljük, akkor is építjük a falakat, amelyek akadályokat képeznek az életünkben. Ezt ugye nem nehéz megérteni. Azt mondjuk valakinek, ‘én képtelen vagyok megtanulni németül’, vagy magunknak, ‘én egyszerűen valamiért nem vonzom a férfiakat/nőket’, és lekorlátozzuk ezzel ezt a részt.

Ha pozitív ítéleteket alkotunk, azzal is falakat teremtünk

Amit igazán nem gondolnánk, a kedvező ítélet valamivel – akár magunkkal – kapcsolatban még inkább beragaszt, mivel ehhez tartjuk magunkat a későbbiekben. Ennél fogva nem adunk magunknak esélyt, hogy mást válasszunk. Például, nekem csak ez a fodrász, vagy ez a pár felel meg. Én ebben a munkában jó vagyok, tehát csak itt érhetek el sikert. 

Mindenfajta másokkal kapcsolatos ítélkezésünk lecövekel minket, még az is, amit  helyénvalónak, igazságosnak érzünk. Minden fal, legyen bármivel kapcsolatos, amit ellenállásképpen felhúzunk, a mi szemszögünkből is fal, a mi választási lehetőségeinkre van hatással. 

Érdemes tehát megtanulni mindent elfogulatlanul nézni, pusztán érdekes nézőpontként értékelni. Önmagunkkal kapcsolatosan is a befogadó, szerető, megengedő álláspont az egyetlen, ami nem állít le. 

“Jó, oké, nem akarok ítélkezni, kipróbálom. De hogy ne ítélkezzek?”

Ennek egy szuperfegyvere a fent említett érdekes nézőpont megfogalmazás. Minden egyes dologról, amit mások mondanak, és ami óhatatlanul véleményt csalna ki belőlünk egyébként, azt mondhatjuk magunknak, ez egy érdekes nézőpont az ő részéről. Meghagyhatjuk mindenkinek az ő nézőpontját, és mi is elismerhetjük a sajátunkat. Így nem súlyozunk, nem versengünk, nem állapítunk meg igazságokat és hazugságokat. És ehhez tagadhatatlan, sokat kell használni az Access eszközeit, amig Te magad leszel az, Azzá válsz.